-Uram Isten Sara!Mennyi focista....most ölj meg!Így mégis,hogy tudom elfelejteni Nandot?
-Isa nyugodj meg!Fernando még a közelben sincs,őt nem választották be a keretbe a sérülése miatt.
-Oké hát ez részben megnyugtató!-mondtam és a már nem izgultam annyira,mint addig.
A recepcióhoz sétálva azonban megpillantottam Fernandot.
-Ha Fernando nincs itt,akkor ő ki?-mutattam Fernando irányába.
-Az ikertestvére?Vagy a hasonmása?-nevetett idétlenül Sara,de én ezt abszolúte nem találtam viccesnek.
-Nem vagy humoros egy cseppet sem!-rohantam ki dühösen az utcára,Sara pedig rögtön utánam lódult.
-Ne futkározz itt nekem,mint egy idióta tini!Felnőtt nő vagy basszus gyere már vissza!
-Én ugyan nem,amíg Fernando is bent van!Amúgy is rengeteg dolgom van még....klipforgatás,sajtótájékoztató,közönségtalálkozó......szóval elleszek ne aggódj!Nem kell nekem a hotelban lennem!-pattantam be a taxiba,Sara is rögtön beült mellém.Kissé már kezdett felhúzni,nem volt szükségem felügyeletre....
-A fenébe is,azt hittem egy gyerekem van és nem kettő!-fortyogott magában Sara.
-Senki nem kérte,hogy kísérj el!Sőt jobb lett volna,ha ott maradsz!
-Hetek óta depis vagy nem hagyhatlak egyedül csak így egy idegen országban!
-Képzeld több,mint 50 biztonsági őr vigyáz rám,plusz itt a személyzet és a zenekar is....
-Jó oké tudom,de akkor is a testvéred vagyok,segítenem kell neked!
-Épp eleget segítettél már Sara...miattad vagyok így!
-Én kértem,hogy szakíts Nandoval???NEM,NEM ÉN KÉRTEM!-üvöltötte dühösen a képembe.
-De te feküdtél le vele,te tettél tönkre mindent Sara!
-Tudom,de ezt már megbeszéltük egyszer...megbocsájtottál miért hozod fel ezt újra?
-Tudod igazából sosem bocsátottam meg,és soha nem is fogok!-szálltam ki a kocsiból mérgesen.A kamerások rögtön megrohantak,muszáj volt mosolyognom egész nap,ellentétben Sarával,aki szó nélkül duzzogott magában.
A napomra rányomta a bélyeget a Sarával való veszekedés,elég fagyos volt köztünk a hangulat,egészen a hotelig nem szóltunk egymáshoz.
-Sajnálom.De ezt már nem tudom helyre hozni!
-Hát nem....Nando volt életem szerelme!
-Tudom.Örökre bánni fogok mindent,amit elkövettem ellenetek.Szörnyen érzem magam,nagyon bántottak azok a dolgok,amiket az autóban mondtál..azt vettem ki belőle,hogy utálsz engem!
-Nem utállak,csak nehezen felejtek ennyi az egész..és hiányzik Nando...Nem kellet volna elküldenem másodszorra is...
-Hát azt bizony nem!
-De mindegy is,biztos így kellett lennie...Csak ne hiányozna ilyen kegyetlenül..-mondtam,majd lecsordult egy könnycsepp az arcomon,de gyorsan letöröltem,mert a Fifa elnöke megállt mellettem és megszólított.
-Shakira,tudja a focisták,most együtt buliznak és azt mondták,hogy szívesen hallanák élőben a Vb hivatalos dalát!
-Oh ez nem valami jó ötlet..Eléggé fáradt vagyok!-füllentettem,mert még véletlenül sem akarta összefutni Nandoval.
Sara rosszalóan rázta a fejét és mosolyogva válaszolt helyettem is.
-Örömmel megyünk!-mosolygott Sara.
-Reméltem is.Jöjjenek megmutatom hol van a parti.
Mérgesen néztem Sarára,nem tartottam jó ötletnek,bemenni egy olyan terembe,ami focistákkal van tele,gy meg pláne nem,hogy tudtam Nando is ott van.De már késő volt,Sara győzködésére,miszerint nem lesz semmi baj felmentem a színpadra és belekezdtem a Waka wakába.Tehát bármennyire is akartam már nem fordulhattam vissza.Meglepetésemre sikerült megőriznem a hideg véremet,mivel nem találtam meg a szememmel a spanyol kilencest.Hét számot követően viszont közvetlenül a színpad elé sétált,én pedig ennek hatására belegabalyodtam Don't bother szövegébe,ami elég égő volt.
-Minden rendben?Idegesnek tűnsz!-lépett mellém a gitáros.
-Jól vagyok.A következő szám az Antologia lesz.súgtam oda neki.
-Az Antologia?Azt sosem engedted eddig játszani!
-Ez így van,de most az Antologiát akarom.!
-Hát rendben!-rántotta meg a vállát aztán közölte a többiekkel is a műsor változást.
A zene elkezdődött én pedig lehunytam a szemem és énekelni kezdtem.Ez a szám Nandoról ás rólam szólt,kettőnkről és a közösen átélt dolgainkról.Az emlékeim sorra jöttek elő.Magam előtt láttam,ahogy Nandonak hisztizek,mert szentül meg voltam róla győződve,hogy miatta híztam három kilót,ő egyszerűen csak kinevetett,felkapott az ölébe és megcsókolt.Aztán egy másik kép villant be,mikor a szerelmünk jelképeként egy rózsát adott a kezembe,majd az ágyon ültünk és a macskáját simogattam,amit egész addig nem tudtam elviselni.Végül elmosódott minden és egyszerre törtek elő az emlékek,olyanok is amelyeknek semmi köze nem volt ehhez a dalhoz.A szám végeztével csak álltam,és Fernandora bámultam,sírva ő pedig szintén tekintett rám.Úgy tűnt megértette a dal mondanivalóját.
-Srácok!-szólítottam meg a bandatagjait.-Tartsátok egy kicsit a frontot...friss levegőre van szükségem,csupán néhány percről van szó!-léptem le a színpadról,utat törtem magam a kíváncsi tömeg között és végül kijutottam a sötét utcára.Leültem a lépcsőre és csak agyaltam.Átgondoltam az egész kapcsolatomat Nandoval a megismerkedésünktől az utolsó pusziig.Rájöttem sok mindenre,többek között arra is,hogy ki mit rontott el.A hibáinkat elemezgettem és próbáltam kitalálni miként lehetett volna elkerülni őket.Mélyen elmerültem a saját kis világomban,arra eszméltem fel,hogy valaki letelepedett mellém aztán szorosan magához húzott és megölelt.Először azt hittem Sara az,de aztán észrevettem az erős férfi kezet a derekamon.Rögtön tudtam,hogy Nando az.
-Meg tudsz nekem bocsájtani?-szipogtam.
-Szerinted itt lennék,ha nem így lenne?!Nagyon hiányoztál az elmúlt napokban,nem tudtalak elfelejteni.
-Ugyanígy volt velem is.Sajnálom,hogy elhagytalak kétszer is...hiba volt!
-Az volt,de még mennyire,hogy az!De a legnagyobb baj az volt,hogy hagytam ezt!Viszont most már nem engedlek el többet!!Velem maradsz nincs vita!-húzta szexi mosolyra a száját.
-Azt hiszem nem is tiltakoznék!-csókoltam meg szenvedélyesen,de ő elhúzódott tőlem.
-Állj!Állj!Vannak feltételeim!Először is ezt a csókot megismétled.Másodszor,pedig ha hízol nem engem hibáztatsz és nem cirkuszolsz,mert így is úgy is szép vagy!Harmadszor pedig elviseled a macskámat!-idézte fel a dalban elhangzott dolgokat.
-Rendben...-nevettem fel.-Nekem csak egy kérésem van,meg kell ígérned,hogy velem maradsz és ha el akarnék menni ne engedj el!És szeretném,ha nem említenénk meg többet a Sarás ügyet!
-Az első természetes!A másodikat pedig te szoktad nem én!Mondtam már,hogy el akarom felejteni,mert téged szeretlek!Az csak egy éjszaka volt!
-Igaz..!
Fernando az ajkaimra tapadt és megcsókolt végre már...Szorosan öleltük egymást.Az összes kétségem.ami régen volt elillant.Tudtam,hogy jó helyen vagyok és,hogy helyesen cselekedtem.Mindenem megvolt amiről kislánykoromban álmodtam.Énekesi karrier és szerelem.Fernando karjaiban megtaláltam a helyem,többé már nem volt okom aggódni,vagy félni.Boldog voltam a világon a legboldogabb....
Shakira-Antologia Vége:)!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése