-Mit akarsz tőlem Juan?-kérdeztem nem éppen udvariasan.
-Amigo tudom,hogy baj van.Látom rajtad,hogy teljesen ki vagy készülve.Mondd el,segítek!-szólt kedvesen a bunkózásom ellenére.
-Ohh basszus Juan!Mindent elcsesztem,egy balfék vagyok...Olly elhagyott,és ami a legszörnyűbb,hogy hagytam elmenni....És csakis én tehetek arról,hogy elment.!-vallottam be.
-Hogy mi??Mi történt Fer??Meséld el részletesen,hogy mi történt!.....
Szépen sorban elmondtam az előző este történéseit,Juan csendben hallgatott,azonban,mikor a sztorim végére értem,megszólalt,és egészen meglepett,amit mondott.
-Nando,most ne érdekeljen a meccs,persze az is fontos,de első a család!El kell menned Olallához,és rendbe kell hoznod a dolgokat!Ismerem Ollyt,tudom,hogy meg fog bocsátani!De először indíts Rafához,mondd el neki is,hogy mi történt,meg fogja érteni,hidd el!...Aztán menj Spanyolországba,és hozd rendbe az életed!
-Pontosan ezt fogom tenni!Kösz Juan,mindent,nagyon hálás vagyok!Igazi barát vagy!
Miután ezt kimondtam szaladtam Rafához az irodába.
-Szia Fernando!
-Hello!Beszélnünk kéne!-kezdtem gyorsan.
-Igen,szerintem is!Ülj csak le!
Helyt foglaltam,aztán kérdőn bámultam Benitezre.
-Fernando nem tudom mi van veled,nagyon furcsa voltál ma,na meg ideges és úgy csináltál,már megint,mintha nem érdekelne az egész.Nézd a teljesítményed nem a régi,de ezen lehet javítani,csak akarnod kell!És,ami nagyon fontos,hogy ne foglalkozz a rosszakarókkal,csupán irigyek!-vette elő a pszichológus énjét Rafa.
Általában tényleg ez szokott lenni a bajom,de ezúttal tévedett.
-Most nem erről van szó!A családomról,a feleségemről,a gyerekeimről és rólam....Soha nem kérnék ilyet,ha nem lenne óriási a problémám,de mivel az van,ezért szeretnélek megkérni,hogy vegyél ki a kezdőből és a cserék közé se tegyél be!
Rafát láthatóan nagyon meghökkent,hiszen máskor azért szoktam könyörögni,hogy hadd kezdjek én,most viszont pont az ellenkezőjét akartam.
-Akkor bizony valóban nagy slamasztikába keveredtél!-csak bólintottam egyet és feszülten vártam,hogy mi jön ezután.-Ám legyen,menj csak!Majd felhívom Demba Bát,és közlöm vele,hogy ma fog debütálni!
-Rendben,köszönöm!-mondtam közben,pedig már indulni készültem.
-Várjál még egy kicsit!Egyetlen egy feltétellel kapsz mára kimenőt!
-Mi lenne az?-kérdeztem kíváncsian.
-Nem szeretnék jó ideig találkozni ezzel a szomorú,ideges Fernandoval.Jobban szeretem,mikor feltüzeltnek,magabiztosnak és boldognak látlak!Olyankor a teljesítményed is jobb!
-Megígérem,csak ez most életbevágóan fontos!
-Gondolom,de ha Abramovics megkérdezi,akkor belázasodtál!
-Oké!Jó fej vagy!
-Kösz,na,de most már indíts!
Hazamentem,lepakoltam a cuccom,lezuhanyoztam,magamra kaptam egy normális ruhát és már indultam is a reptérre.Pont sikerült elérnem az utolsó spanyolországi járatot,már a repülőn is nagyon ideges voltam,egyfolytában azon kattogott az agyam,hogy mit mondok majd Ollynak.De semmi értelmes nem jutott az eszembe,szimpla bocsánattal pedig ezt nem lehetett elintézni.Tehát elhatároztam,hogy rögtönzök majd valamit.Viszont mikor 15 perccel később Olalla húgának,Lucynak az udvarán álltam fogalmam sem volt arról,hogy mitévő legyek,nem tudtam mit kéne mondanom ezek után.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése