7.rész

Sziasztok!
És meghoztam a következő részt is,nem lett olyan hosszú,de azért remélem tetszeni fog.
Jó olvasást és bármilyen véleményt szívesen fogadok :)
Ölel titeket:
Abby :)

/Axl/

Michelle fogott egy taxit,így én Duff furgonjával mentem utána.Egy sötét park előtt parkolt le a kocsi,ami még véletlenül se volt a Troubadour közelében.A történet itt kezdett egyre gyanúsabb lenni.Gyorsan leállítottam a kocsit egy fa árnyékéban,majd gyalog folytattam az utamat Michelle után.Közben persze lelkiismeret furdalás gyötört.Tudtam,hogy helytelen,amit teszek és ráadásul elítélendő is.De a fenébe is már egy jó ideje ő volt az első lány,akibe beleszerettem úgy Isten igazából...így tudnom kellett,hogy mit csinálhat,hiszen ekkor már teljesen biztos volt,hogy hazudott nekem.
Michelle leült egy padra,én pedig a lombok sötétjében rejtőztem.Nem látott meg.Csak ült és várt valakire,így feltételeztem,ugyan nem tudtam kire,de volt egy olyan sejtésem,hogy valami pasira.Talán randira ment oda,ahogy ez megfordult a fejemben borzasztó érzés kerített hatalmába.Fájt a tudat,hogy esetleg lehet valakije.Amilyen szemét módon viselkedtem vele,talán meg is érdemeltem volna ezt.Jól tudtam magamról,hogy nem lennék elég jó Michellenek,az azelőtti este után már biztos voltam ebben.
Tíz percbe telt bele,mire megjelent egy szőke nő,két sráccal az oldalán.A csaj arcát,amint az irányomba fordult,rögtön felismertem.June volt az...A jelenléte sokkolt,a szituáció itt kezdett egyre furcsább lenni.Egy darabig semmi érdemleges nem történt,csak beszélgettek,a távolság miatt nem igazán hallottam miről.Újabb percek teltek el,melynek vége az lett,hogy az egyik srác,az alacsonyabbik tipikusan tenyérbemászó húszas évei végén járó figura kezet rázott Michellel.Nyilvánvaló volt,hogy valamifélét üzletelnek.Mindezek után a pasas nemes egyszerűséggel taperolni kezdte Michellet,aki a legnagyobb megdöbbenésemre nem hárította el a férfi kezeit,sőt inkább ő is átkarolta és a fülébe súgott valamit,mire a pasi a zsebeiben kezdett kotorászni és végül pénzt nyújtott át Michellenek.Ekkor vált világossá minden.Michelle,bármennyire szörnyű is volt beismernem,de addigra már számomra is tény volt,hogy utcalány.
Tudnom kellett volna,hisz voltak erre utaló jelek,de ugyebár,ha az ember szerelmes vagy mi,akkor elvakítja a rózsaszín köd.Azt hittem engem nem fog és meg fogom tudni őrizni a józan eszem,nos tévedtem.A fenébe is egy barom voltam,akit végülis sikeresen átvágtak!Ócsárolhattam volna tovább magam,de fölösleges lett volna,mi sem változott volna ettől.Hagytam inkább,hogy önmarcangolás helyett elöntsön a forró düh és a csalódottság.Soha nem feltételeztem volna ilyesmit Michelleről,kiábrándult voltam és összezavarodott.Csak néztem ki a fejemből,figyeltem,ahogy Michelle és June elmennek valahova a pasikkal,a közelben lévő kuplerájba tartottak feltételezéseim szerint.Megállíthattam volna,hogy elhúzzon velük,de semmi értelme nem lett volna.Inkább fogtam magam és elindultam haza a srácokhoz.

-Csá Axl!Merre voltál?-kérdezte Slash,mikor meghallotta,hogy megérkeztem,de egy pillanatra sem emelte le a tekintetét a Tv-ben menő bugyuta műsorról,így nem feleltem neki.A gondolataimba temetkezve leültem és cigiztem tovább.Egyenlőre,fura módon jobban esett,hogy nem kellett a problémámról beszélnem.

-Hahó,Axl!-hadonászott előttem Steven,de nem tört meg,továbbra is csendben voltam,tudták,hogy ez tőlem semmi jót nem jelenthet.

-Oké,három lehetőség van!-kezdte Slash.-"A" variáció,hogy zombi lett,"b" lehetőség,hogy megnémult és "c",hogy meghülyült és diliházba kell vinnünk!

-Netán mindhárom egyszerre!-röhögött fel Duff a többiekkel egyetemben,tényleg marha viccesek voltak...

-Na,haver mond már mi baj!-pattant le mellém Izzy,ő nem hülyéskedett,hanem komolyan kérdezte,tényleg érdekelte.

-Michelle,egy kurva!-nyögtem ki és még számomra is döbbenetes volt milyen érzelemmentesen sikerült ezt közölnöm.

-És miért mondod ezt rá?Mi történt köztetek?-érdeklődött Izzy,és erre már a többiek is felfigyeltek,még a Tv-t is kikapcsolták.

-Semmi,Michelle egyszerűen kurva!

-Értem,de miért mondod ezt?-értetlenkedett Izzy.

Egyikőjük sem vette a lapot,nem akart leesni nekik.Azt hitték képletesen mondom a dolgot,de ezúttal nem ez volt a helyzet,sajnos.

-Szó szerint az!-ordítottam el magam,majd idegességemben fel-alá kezdtem mászkálni a szobában.

Duff a kijelentésemre úgy félrenyelte a sörét,hogy kis híján megfulladt,na igen szerintem is ennyire sokkoló volt,amit közöltem.

-Ez hogy derült ki?-kíváncsiskodott Slash.

Szépen sorjában elmondtam nekik mindent,ők pedig csak bólogattak,jelezve,hogy értik amit magyarázok.

-Hová süllyedt a világ?!Axl Rose féltékenységében nyomozni kezd!-jegyezte meg a gitáros nevetve,mire hozzávágtam egy párnát..mázlista volt,hogy az került először a kezem ügyében nem pedig valami súlyosabb dolog.

-Látod Slash,ezt teszi a szerelem az emberrel,meggondolatlan hülyeségeket tesz,de te ezt nyilván nem tudhatod,mert az egyetlen,amit valaha szerettél az egy Jack Daniels-es üveg volt!-kelt védelmemre Izzy.

-Ne tégy úgy,mintha ti különbek lennétek!-mormolta a bongyor haja alatt,azt hiszem ebből kisebb vita lett volna,ha Duff nem szól közbe a beszélgetés eredeti témájával.

-Csak annyit mondok,hogy lefogadom most teljesen ki vagy bukva,tudom milyen vagy akkor,de kérlek próbáld meg nem letámadni őt,mikor hazaér!Az csak rontana a helyzeten!-igyekezett tanácsot adni a mi kis bölcs Duffunk.

Kétségtelen,hogy akkoriban közölünk Duff volt a legérettebb és legjózanabb gondolkodású.Okos volt,és tényleg mindegyikőnknek segíteni akart,mint ahogy ezesetben nekem is.Ám én makacs voltam és nem akartam megfogadni a tanácsát.Mindig is hagytam,hogy a saját érzelmeim irányítsanak,bár ez nem volt mindig előnyös számomra.

-Nem fogok finomkodni Duff,valójában nem is tudnék,szétvet az ideg!A csaj,akiért évek óta először odavagyok,egy utcalány!

-És a srác,aki Michellenek bejön egy kurvával feküdt le a közös szobájukban!-vágta rá Duff,diadalmas mosollyal az arcán.

-Az nem ugyanaz!-tiltakoztam szinte reflexből,persze,ha jobban belegondoltam én is tudtam,hogy van benne valami igazság.-Michelle hónapok óta hazudik nekünk,ma kiderül,hogy kurva,holnap meg az,hogy gyereke is van és annak eltartására kell a pénz...-fortyogtam  dühödten.

-Ezt ne Axl,ezt ne!-nézett rám unott tekintettel a punk,tisztában voltam vele,hogy nála is kezd elszakadni a cérna.-Ne reagál már ennyire túl a dolgokat!

-Nem teszem ezt!

-Dehogynem,és rohadt szánalmas,arról meg nem is beszélve,hogy milyen idegesítő!-mondta,mielőtt válaszolhattam volna rá,gyorsan áttért valami egészen másra.-Lefogadom,ha nem arról a lányról lenne szó,akibe halálosan beleestél,akkor most nem pattognál itt,hanem félvállról vennéd az egészet,le sem szarnád szerintem!

Morcosan foglaltam helyet a kanapén Steven mellett.Utáltam,ha igaza volt Duffnak és most is az volt neki,de a világért se ismertem volna ezt meg neki szemtől szembe.

-Kezdődik a vita!-suttogta Steve,amint belépett a lakásba Michelle.

-Sziasztok!-köszönt vidáman,teljesen hétköznapian viselkedett és ez csak még jobban dühített.

A srácok látták rajtam,hogy mindjárt felrobbanok és előállok majd egy-két nem épp kedves mondattal.Eléggé meg akarták akadályozni,hogy ezt tegyem,így Slash össze-vissza kezdett hadoválni.

-Ne gyere be a nappaliba!-figyelmeztette,mire Michelle értetlenül nézett rá.-Izzy ma babot hozott az étteremből és...hát...szóval érted!-magyarázta Slash,na igen csak ő volt képes kitalálni ekkora marhaságot.

Michelle fintorogva amolyan "mindent értek" stílusban felnevetett és elindult a fürdő felé.A többiek már kezdtek megkönnyebbülni,hogy a hatalmas veszekedésre később fog sor kerülni,de persze nem tudtam tovább visszafogni magam,tehát utána szóltam,még engem is meglepett,hogy milyen higgadt volt a hangom.

-Mennyiért csinálod?-vontam kérdőre egyszerűen,erre sarkon fordult és döbbenten nézett szembe velem.

-Micsodát?-kérdezett vissza,ám biztosra vettem,hogy pontosan jól tudta miről beszélek.

-A szexet.Mennyiért fekszel le pasikkal?

Elsápadt,egy pillanatig meg se tudott szólalni,aztán észhez tért és úgymond nekem támadt.Arra számítottam,hogy tagadni fogja,de épp az ellenkezőjét tette.Szerintem pontosan tisztában volt vele,hogy nem csupán blöffölök,hanem valóban tudom a piszkos kis titkát.


-Honnan veszed?

-Dolgom volt a lepukkant kupleráj körüli parkban.-vonogattam a vállamat és meglehetősen megalázó mosollyal tekintettem az arcára.

-Te...te követtél engem?-jött rá egyből,én meg igent intettem a fejemmel.-Jézusom Axl!Hogy lehetsz ilyen tapintatlan féreg?Szánalmas vagy!Egyébként is mi közöd van ahhoz,hogy mit csinálok?

-Elég sok.Tudod lakótársak vagyunk és tudtommal barátok is!-érveltem,meglátásom szerint jogosan.

-Ez még nem jelenti azt,hogy nyomoznod kéne utánam!Nem szégyenled magad?-fröcsögte gyűlölettel megtelve.

-És te?-vágtam vissza egyből.

-Hogy merészelsz számon kérni,mikor nem is tudod a dolgok hátterét?Nem ismersz és semmit sem tudsz rólam!-üvöltötte,miközben felpofozott.

Itt kezdtek elfajulni a történések,így Izzy sietősen lerángatta rólam az ütlegelő Michellet.

-Mert nem engedsz közel magadhoz...és rám mondod,hogy álarcot viseltem!

-Veled se olyan könnyű ám!-felelte és persze volt benne némi igazság.

Ezután kezdődött mégegy kis szópárbaj,amit ismét félbeszakítottak,baromi meglepő,hogy ismét Duff tette ezt meg.

-Elég már basszus!Felnőtt emberek vagytok,erre úgy viselkedtek,mint egy idióta tini páros!Normálisan is le lehet rendezni!-ordított túl minket a basszeros,ami nem kis teljesítmény volt.

-Egyetértek!Próbáljuk meg nyugodtan.-egyeztem bele hirtelen gyorsasággal.

Válaszképp a a szemeit forgatta és dühödten leült a földre.

-Miért nem mondtad el,hogy ez a másik állásod?-érdeklődött Izzy.

-Mert tudtam,hogy ekkora cirkusz lesz és erre nem volt szükségem!-indokolta meg.

-De ha elmondtad volna miért teszed,megértettük volna!-szólalt fel Steven minannyiunk gondolatát kitalálva.

-Úgysem értettétek volna!-legyintett lekezelően.

-Dehogynem,és kérlek most már mond el!-győzködtem ezúttal kedvesen,és finoman.Na ja,egyik percben még a mérges tomboló pasas voltam,aztán meg egy nyájas kedvesen szóló ember,mit ne mondjak hangulatingadozásom az volt.

-Ha már idáig fajultak a dolgok,tényleg muszáj beszélnem róla.-sóhajtott fel és legördült egy könnycsepp az arcán,akkor először láttam sírni,de sajnos nem utoljára.

Kíváncsian vártam a magyarázatot.Látszott rajta,hogy fáj erről szót ejtenie,így mielőtt belekezdett volna kért egy pár percet,hogy összeszedje magát és kiment a fürdőbe.Mi pedig egyre feszültebben vártuk,hogy visszajöjjön és fény derüljön végre mindenre.